A Mexikói-öböl és Florida térségében egy alacsony nyomású övezet okoz gyakori heves esőket és szélviharokat, ami helyenként áradásokhoz is vezethet. A rendszer csak lassan helyeződik át, így a Floridai-félsziget fölött a hét hátralévő részében további zivatarokat okozhat, ami akár az Atlantis űrsikló tervezett mai (pénteki) kilövését is meghiúsíthatja - csütörtökön egész nap esett, és két villám is az űrsikló közelében csapott le.

Az Atlantis űrsiklót helyi idő szerint pénteken 11:26-kor (itthoni idő szerint 17:26-kor) tervezik útnak indítani a floridai Kennedy Űrközpontból. A NASA azonban nagy (70%) eséllyel vár a kilövés időpontjára újabb zivatartevékenységet. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor szombaton, illetve vasárnap újra megpróbálják az elindulást, de elképzelhető, hogy egészen július 16-ig kell elhalasztani a fellövést.

Az Atlantis első repülésére még 1985-ben került sor. Ez indította el a Galileo és a Magellán űrszondát 1989-ben, a Compton gammatávcsövet 1991-ben és részt vett a Nemzetközi Űrállomás felállításában is.

Utolsó útján az Atlantis négyfős legénységével 12 napot tölt majd űrben, több mint 4 ezer kilogramm ellátmányt és pótalkatrészeket szállít a Nemzetközi Űrállomásra, hogy az még évekig működhessen. Ezzel pedig végleg lezárul az amerikai űrkutatás 30 éves Space Shuttle űrprogramja.